Éjszaka van, mindenki alszik
De oda kint nagy vihar készülődik.
A nagy álomból felkelve,
Félelemtől s hidegtől dermedve.

Az ablakok zümmögve,
Rázkódnak az egyre hangosodó dörgésbe.
Fényes villámok sokasága zúdul ránk
S a sötétség hirtelen világgá száll.

S aztán reggel mikor a nap kisüt,
Akkor látszik miket művelt velük.
Fák kitörve, virágok letörve,
Gallyak szerteszét heverve.

Megosztás a facebookon